Szakmai továbbfejlesztés Az óvodai nevelés a családi nevelésre épülő azt kiegészítő pedagógiai tevékenység. Különösen óvodába lépéstől, de azon túl is a legfontosabb óvónői feladat a kapcsolatteremtés. A családdal, a szülőkkel. Nem vitatható, hogy a családdal együtt tud az óvoda igazán hatékony munkát végezni, ezért partnerek kell, hogy legyenek a gyermeknevelésben. Mivel a gyermeknevelés első szintre a család, mi nevelők ezt nem tudjuk pótolni, de kiteljesíteni igen. A családi nevelés hibáit- pl. hátrányoztatást, veszélyeztetést- szakmai tapintattal és hozzáértéssel korrigálnunk kell. Ennek elengedhetetlen feltétele a családdal kialakított közvetlen viszony. Szeretném, ha az óvodák még gyerekközpontúbbak, oldottabbak, nyitottabbak lennének. Az új pedagógiai program bevezetésekor annak lényegi vonatkozásairól az óvoda kötelessége tájékoztatni a szülőket, a választás lehetőségét felajánlva, még az óvodai felvétel előtt. " Ne szavakkal akarjuk meggyőzni a szülőket arról, mennyire helytelen direkt oktatással túlterhelni a gyerekeket. Biztosítsunk tartalmas óvodai életet, ettől fejlődik a gyermek értelmi, érzelmi, szociális képessége. Ehhez az kell, hogy család közelben éljük óvodai életünket. A szülő ne csak kívülről szemlélje, legyen aktív részese az óvodai eseményeknek. E kapcsolat kulcsembere a vezető óvónő. A szülők nagyon jó partnerek, csak egy kicsit jobban kell figyelni rájuk." (Családi Óvoda modell, Óvodai Nevelés) Az alternatív pedagógiai programoknak köszönhetően a városi óvodáknak lehetősége lesz az intézményi arculatot kialakítani. Az óvodák vonzereje más és más jellegű lesz a választott helyi programtól függően. Szeretném és örömmel fogadnám, ha ez a folyamat jó értelemben vett versenyt alakítana ki az óvodák között. Versenyt, mert mindannyian a legjobbra törekszünk a gyermeki személyiségfejlesztésben és az iskola-előkészítő munkánkban. Egészséges versenyt, mert ez is segítené a probléma megoldást és a hatékonyabb működést intézményi szinten. Munkám során sokszor tapasztaltam, hogy a szülők egyrésze igényelne olyan szolgáltatásokat, amit az óvodai nevelés nem tud felvállalni. Ezekért a külön foglalkozásokért esetenként komoly áldozatokat vállalt, vagy eddig képtelen volt megoldani. Az alapfeladat színvonalas ellátása mellett ezért lehetőséget szeretnék teremteni a tehetséggondozásra, differenciált foglalkoztatásra. Természetesen, ha mindezt a szülő igényelné és anyagilag támogatná. Sok jó cél eléréséhez nagy szüksége van az óvodáknak a szülők anyagi segítségére. Ilyen szolgáltatás lehet pl.: folyamatos vízhez szoktatás, gyógytestnevelés, tartásjavító speciális torna, művészi torna, zenei foglalkozások, játékos idegennyelv, sakk, stb. Az óvodavezetésnek a legfőbb feladata a gyermek jogainak érvényesítése. Intézményen belüli pedagógiairányítás a legjobb hatásfokkal közvetítse azt a programot, amire az adott közösségnek szüksége van. Az alternatív programok közül melyek lehetnek azok, amelyek a nevelőkhöz, a helyi hagyományokhoz, a szülők elképzeléseihez és nem utolsósorban az iskolák profiljához közel állnak. Fel kell kutatni és elfogadni, hogy az iskola mit vár el tőlünk. A legnagyobb hangsúlyt az iskola-előkészítő munkánkra kell helyezni. Az 1993. évi LXXIV. törvény a tankötelezettség első évét az óvodai nevelés feladatává tette. Ezért kiemelt figyelemmel a gyermeki személyiségfejlesztésnél az iskola-előkészítésre kell koncentrálni. Nagyon sok az átlagtól eltérő, sérült, nevelési problémákkal küszködő gyermek már ebben az életkorban. Ezért olyan módszereket, lehetőségeket kell találnunk, amivel jó irányba mozdíthatunk, korrigálhatunk. A hátrányos helyzetű és sérült gyermekek korai kiszűrésére, felismerésére igen nagy szükség van. A szűrőmunkát, vagy az iskoláskor előtti preventív munkát sokszor csak gyógypedagógiai végzettségű szakemberek tudják érdemben elvégezni. Ezért elengedhetetlennek tartom az élő kapcsolatot ilyen téren. pl.: a dyslexiás zavarokra utaló jelenségeket észlelhetjük a gyermek viselkedésén, de biztosan nem tudjuk megállapítani és fejleszteni mint, az erre szakosodott pedagógusok. A mentális zavarok, idegrendszeri rendellenességek jól korrigálhatók a mozgás fejlesztésével. A tanulási zavarok jelentős része szintén mozgással, testi neveléssel kiválóan fejleszthetőek: (nagy mozgások, egyensúlyérzék, koordinációs gyakorlatok, testrészek ismerete és funkciói, percepciófejlesztés, térbeli viszonyok). A problémás gyermekeknek általában a mozgásuk is rendezetlen. Egyre több mozgássérült gyermek van a normál csoportokban, akik speciális foglalkozást igényelnének. Olyan pályázati lehetőségek, felkutatására van szükség, ahol gyógypedagógusi tovább képzések utján sajátíthatnának el szakmai többletet óvodapedagógusok. Az óvodáról, az 1993. évi LXXIX törvény pontosan meghatározza a működési rendet, pontosítja a jogokat és kötelezettségeket. Az óvoda vezetői munka naprakész pedagógiai, pénzügyi és munkajogi ismereteket kíván. A vezetőnek tehát kötelessége folyamatosan képezni magát, információt szerezni és átadni. Ismeretei középpontjában azonban- véleményem szerint- a pedagógiai munka kell, hogy legnagyobb szerepet kapjon, de a pedagógiai célok elérése pénzügyi függvény. Ezért mindent el kell követni, hogy a nevelőmunka anyagi tényezői meglegyenek. Ezt szolgálhatják: Hiánypótló pályamunkák (Pályázati Figyelő, MPI Híradó, Köznevelés, Óvodai nevelés) Alapítványok létrehozása (Kuratórium) Szponzorok megnyerése (Vállalkozók) Szülői támogatások (Társadalmi munka, felajánlások) Az óvoda minden pedagógusa képessége szerint hozzájárul az intézményi arculat kialakulásához, így meghatározó szerepe van a nevelőmunka színvonalában. Az alkotó munkahelyi légkör biztosítását elmaradhatatlan feltételnek tartom. A gyerekek egészséges és sokoldalú fejlesztése a minden gyermekről való gondoskodás érdekében nagy figyelmet kell fordítani a pedagógiai munkára, az időbeosztás célszerűségére, az ésszerű szokásrend kialakítására. Az óvodai nevelést meghatározó alapdokumentáció: a Nemzeti alaptanterv adaptációja az "Óvodai nevelés országos alapprogramja". A bevezetése 1997-től (3 éves türelmi idővel) 1999-ig kötelező. Minden intézménynek saját pedagógiai programot kell készíteni, vagy választani. Ezen programok irányelveket állapítanak meg a foglalkozási tervek meghatározásához. A kiválasztott központi programok megfelelő alkalmazása, adott gyermek csoportra való lebontása minden nevelő egyéni feladata kell hogy legyen (a követelményszint elérése és az egyéni bánásmód figyelembe vételével). E csoporttervek beépítése az intézmény vezetői tervbe a tanév pedagógiai programjának az alapját jelenti. A legálisan jegyzett alternatívák választásakor biztosítani szükséges a pedagógiai szabadságot. Óvodavezetőként célul tűzném ki a nevelőtestület munkájának demokratikus irányítását. Az intézményi nevelési értekezleteken az információk cseréjére lehetőséget kell adni: Intézményi szintű döntések előkészítésére A továbbképzésekről hozott új ismeretek átadására A nevelőtestület tagjainak elméleti és módszertani tudásának gyarapítása érdekében biztosítani kívánnám a szakmai konzultációk, a továbbképzések (intézményen belül és kívül) és önképzések lehetőségét. Tárgyi feltételek: A két óvodai épület állaga és belső állapota nagyon különböző. Vörösmarty téri Óvoda 4 csoportszoba, 2 WC-mosdó, 1 öltöző- ami egyben közlekedő folyosó is. Régi 100 éve épült intézmény. Felszereltsége elhasználódott, az udvari környezet szépítésre szorul. Pázsit úti Óvoda 6 csoportszoba, mosdók ,öltözők szolgálják a gyermekek elhelyezését. Külön foglalkoztató helységgel rendelkezik. Felszereltsége, berendezése, esztétikuma a kívánalmaknak megfelelő. Az intézményre vonatkozó munkaterv Rövidtávú intézményterv Elsődlegesen szeretném elérni, hogy a kollektíva és a szülők elfogadjanak, munkámban teljes segítséget nyújtsanak. Csak így tudom elképzelni az óvodavezetői feladatok ellátását. A helyi pedagógiai program megvalósulásához az óvodai kollektíva véleményét, helyi sajátosságokat, anyagi lehetőségeket figyelembe véve lépéseket tenni, bevezetni. Az önkormányzati működtetés kiegészítéseként tervezném alapítványok létrehozását az SZMK-val közösen. Biztosítani és ösztönözni kívánom a pedagógiai továbbképzések minden formáját. Számítógép beruházását szeretném lehetővé tenni, ami a program tárolásban, gazdasági ügyek kezelésében nyújtana segítséget. Fejlesztő pedagógus, logopédus aktív foglalkoztatása a korai felzárkóztatás lehetőségeinek kiaknázása a hatékony iskola előkészítés érdekében. Folyamatosan figyelemmel kísérem a szakmai pályázati lehetőségeket, megteremtem a pályázathoz szükséges feltételeket, ösztönzést adok a kollegáknak is a pályázati munkák benyújtásához. Hosszú távú intézményterv A Soros Alapítvány pályázati támogatásának további folytatását kell célul kitűzni a hátrányos helyzetű és kisebbségi gyermekek nevelése érdekében. Támogatók, szponzorok felkutatásának, megnyerésének lehetőségei óvodai rendezvényekhez. Kapcsolat létrehozása, támogatási lehetőségek kiaknázása a cigány önkormányzattal. Kisebbségi csoportok létrehozásának lehetőségét mérlegelni. Kapcsolat kialakítása a Roma Parlamenttel. A személyi állomány jobb munkájának kihasználása. Felmérések a félnapos óvodai igényre, ha szükséges csoport összevonások létrehozása. Társintézményekkel a kapcsolatteremtés kezdeményezése. pl.: könyvtár, Hatvani Galéria, iskolák (közös rendezvények, kiállítások, versenyek, hospitálások). A tervezet megvalósításához nagyrészt a gazdasági fedezetet a fenntartó tudja biztosítani. A működtetés lehetőségeit ezért hatékonyabb gazdálkodással kell megoldani. A gazdálkodást kiegészítő hiánypótló pályázatok elnyerésével, támogatások megnyerésével, alapítványok létrehozásával látok esélyt az óvodai nevelés színvonalának megtartására és emelésére. Felzárkózva a mai élet diktálta tempóhoz, minden esélyt meg kell ragadni arra, hogy gyermekeink igényes nevelésben részesüljenek, s ugyan még a játékkal a középpontban, de felkészüljenek az előttük álló évek megmérettetésére. Tárgymutató Tartalomjegyzék