A digitális számítógépeket többek között a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök
fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint
is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról
beszélünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk
be.
1. generáció.
Az ötvenes években a Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni
az első generációs számítógépeket. Az első elektronikus digitális számítógép az
ENIAC. Itt kell megemlítenünk az EDVAC és UNIVAC gépeket is.
Tulajdonságaik:
- működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult,
- terem méretűek voltak,
- gyakori volt a meghibásodásuk (néhány órás hibamentes működés már nagyon jónak
számított),
- műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként,
- üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt.
▲ Lap tetejére
2. generáció.
A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetővé tette a
második generációs számítógépek kifejlesztését.
Tulajdonságaik:
- az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal
helyettesítették,
- helyigényük szekrény méretűre zsugorodott,
- üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt,
- kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép
felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok
készítésére,
- tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt.
▲ Lap tetejére
3. generáció
Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a
tranzisztorok sokaságát egy lapon tömöríteni, így megszületett az integrált
áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek számítógépei már az
IC-k felhasználásával készültek
Tulajdonságaik:
- Jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már
csak asztal méretű volt,
- megjelentek az operációs rendszerek,
- a programnyelvek használata általánossá vált,
- megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL, C, PASCAL),
- műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet
másodpercenként,
- csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás.
▲ Lap tetejére
4. generáció
A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével
megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor, melyet elsőként az Intel cég
mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetővé a negyedik generációs személyi
számítógépek létrehozását. Ebbe a csoportba tartoznak a ma használatos
számítógépek is.
Tulajdonságaik:
- asztali és hordozható változatban is léteznek,
- hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek,
- műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet,
- alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek,
- megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (Visual C/C++, Delphi).
▲ Lap tetejére
5. generáció
Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló
fejlesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején Japánban kezdődtek meg.
Tulajdonságaik:
- a mesterséges intelligencia megjelenése,
- felhasználó-orientált kommunikáció.
Míg egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata megértetni a
végrehajtandó műveletsort, addig az ötödik generációs számítógépek hagyományos
emberi kommunikáció révén fogják megérteni és végrehajtani a feladatokat. Ezen
gépek működési elve úgynevezett neurális hálók használatával valósítható meg,
amely a hagyományos rendszerek gyökeres ellentéte.
Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése még kezdeti stádiumban van, ezért
piacon való megjelenésükre a közeljövőben nem számíthatunk.
▲ Lap tetejére
Neumann elvű számítógép
Neumann János magyar származású matematikus az 1940-es években dolgozta ki az
elektronikus számítógépek működésének alapelveit. A mai számítógépek is
alapvetően ezeknek az elveknek alapján működnek.
- A számítógép részei:
o vezérlő egység (CU – Control Unit)
o aritmetikai és logikai egység (ALU – Arithmetic and Logic Unit)
o tár (memory)
o ki/bemeneti egységek
- a számítógép soros működésű legyen – az utasításokat egymás után, sorosan
dolgozza fel (napjainkban már párhuzamos működésűek a több processzoros gépek)
- a számítógép legyen teljesen elektronikus
- az adatok tárolásához és feldolgozásához használja a bináris számrendszert
- belső memória elve szerint a vezérlőegység határozza meg a működést a tárból
kiolvasott utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül.
- tárolt program elve (a program és az adatok ugyanabban a belső tárban
foglalnak helyet)
- univerzális Turing-gép legyen (Alan Turing, angol matematikus bebizonyította,
hogy néhány elemi matematikai és logikai művelet segítségével elvileg bármely
számítási feladat elvégezhető, amely algoritmizálható)
Az első Neumann elvek alapján felépülő számítógép az EDVAC (Electronic Discrete
Variable Automatic Calculator) volt (1944-1948).
▲ Lap tetejére
|