Turkáló >>> Jelentése ismeretlen

---

---

Forrás:
http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20090729-jelentese-ismeretlen-rejtelyes-gombok-a-pcn.html

Számtalan olyan eleme van egy modern számítógépnek, amit csupán hagyománytiszteletből vagy megszokott kényelmessége miatt hagytak meg. Amerikán kívül sehol nem fűznek le iratokat olyan sárga mappába, mint amit a monitoron látunk, lassan tíz éve nem ment senki kisfloppyra, sőt az e-mailezők sem gondolják, hogy az üzeneteket indigóval kellene sokszorosítani. Mégis velünk élnek a számítástechnika hajnalán még jelentéssel bíró, mára inkább csak megszokott elemek. Ezek közül lepleztünk le néhányat.

Körbejárta az internetet a Geekdad blog listája, amin a következő generáció számára már csak a családi történetekből visszaköszönő technológiákat, cselekvéseket gyűjtötték össze. A százas lista számos olyan klasszikust tartalmaz, mint a rádió kézi beállítása, videokazettára való filmrögzítés vagy éppen kilobájtokban történő számolás. A Geedkad cikkén elmerengve összeraktuk a magunk válaszát a techvilág nagy túlélőiről.

Olló és boríték

A windowsos alkalmazások ikonsorán számos megszokott, ám utánagondolva megmagyarázhatatlan jelet lehet találni. Ezek klasszikus példája a mentésre használt floppylemez, amit Aza Raskin, a Firefox felhasználói élményért felelős vezetője tollának hegyére is tűzött. A szakember szerint a lemez mára elveszítette a jelentését, az új számítógéphasználók már nem tudják mihez kötni az ikont, csupán megtanulják, hogy azzal lehet elmenteni a dokumentumokat. Raskin abban sem hisz, hogy frissebb - például pendrive vagy memóriakártya - ikonnal kellene helyettesíteni a lemezt, ő inkább jól eltalált parancsszavakat jelenítene meg. A megfelelő pótszert mások is kutatják, a PICOL projektnek már javaslatai is vannak az új ikonra.

Máshol is lehet furcsaságokat találni az ikonok között. A másolás és a beillesztés művelete például két egymásra rakott papírlappal és egy csíptetős irattartóval jelenik meg az funkciók ikonjain, a kivágáshoz pedig az olló szimbólumát társítják - holott ezek az eszközök, műveletek messze nem fedik a gombok által elvégzett feladatokat. A megszokás miatt ismerjük fel a mappák ikonjául szolgáló sárga irattartó képét is, hiszen az ilyen alakú irodai eszközöket főleg az óceánon túl használnak. Hazánkban teljesen más alakjuk van a papírmappáknak.

Parancsgombok a múltból

Az ember azt hinné, hogy egy olyan túlzsúfolt területen, mint a billentyűzet, nem maradhatnak meg felesleges gombok. Ezzel szemben elég az F12-től jobbra szétnézni, és máris a hetvenes évekből megmaradt kövületekkel találkozunk. A Lenovo közelmúltban elvégzett kutatása szerint a három legritkábban használt billentyűből kettő ezen a területen van: a Scroll Lock és a SysRq. A trió fennmaradó darabja a Num Lock, a numerikus billentyűzet tetején lelhető meg többnyire.

SysRq: már nincs saját billentyűje (fotó: solylunafamilia)

A mai klaviatúrákon már nincs saját gombja, a képernyőmentésért felelős Print Screennel osztozik a Sytem Request (SysRq), pedig nagy idők tanúja a billentyű. A gomb az IBM első személyi számítógépén tűnt fel először, az általa végrehajtott funkciót azonban még régebbről, a cég System 370 nevű nagyvasának korából ered. A billentyű mindig a hibakeresést szolgálta, eredetileg a számítógépen futó szoftvertől függetlenül lehetett egyenesen a BIOS-nak küldeni parancsokat. A SysRq lenyomására a legtöbb operációs rendszeren és a legtöbb programban nem történik semmi, csupán néhány fejlesztői program és a Linux rendszermag speciálisan beállított verziója veszi figyelembe a billentyű leütését.

A legtöbb szoftverben az IBM klaviatúrákról származó Scroll Lock-nak sincsen szerepe. Az eredetileg a kurzorbillentyűk viselkedését módosító parancs helyét mára átvették az egerek görgői és a gesztusokra is érzékeny tapipadok speciális beállításai. A Scroll Lock jobban áll azért a SysRq-nál, az Opera böngésző vagy a Combat Arms játék például igénybe veszi a gombot.

A távírótól a számítógépig

Még régebbről, a távírók korából maradt itt nekünk a Break billentyű. A gomb eredetileg a nyomtatás helyett csupán a szerkezet kattogását előidéző DEL jelet küldte a távírónak, amiről felismerhette a kezelő, hogy üzenetet akarnak neki küldeni vagy gond van a vonallal. A modern gépeken a Break-et programok megszakítására és resetelésre lehetett használni, ma viszont már erre sem jó. Az ábécé betűi mellett ugyanakkor ez talán az egyetlen gomb, amely nem okozna gondot, mondjuk, Puskás Tivadarnak.

Jó tudni, hogy a billentyűk elrendezése is egy ma már jórészt kiveszett szerkezet műszaki igényeinek felel meg. Az angol billentyűzetes gépek QWERTY-jét (a betűbillentyűk felső sorának bal oldaláról nevezték el ezt az elrendezést) a tizenkilencedik század végén, 1874-ben szabadalmaztatta Christopher Soles. Az új dizájn, amely az írógépek betűkarjainak összeakadását hivatott ritkábbá tenni, még a szabadalom megítélésének évében feltűnt a Remington írógépein. A magyar billentyűzet csupán annyiban különbözik a több mint száz éve összeállított dizájntól, hogy az Y-t és a Z-t német hatásra felcseréltük, de a lényeg ugyanaz maradt.

Ki használ még indigót?

Be kell vallanunk, becsapós a kérdés. A helyes válasz ugyanis az: mindenki, aki e-mailt használ. A másolat küldésére szolgáló CC mezőben ott lapul az írógépek és mátrixnyomtatók világából megmaradt technológia neve, a Carbon Copy, azaz indigópapír. Ugyanez a rövidítés található meg a rejtett másolat küldéséért felelős BCC: szócskában is, amelynek jelentése kibontva Blind Carbon Copy, azaz vakmásolat.

A rejtett levelet küldő funkciót először az 1973-as RFC733-ban említik, azóta a levelezési rendszer része. Ekkor még korántsem működött tökéletesen, a különböző levelezőprogramok máshogy értelmezték a speciális mezőket. A kezdeti csiszolatlanságok miatt elképzelhető volt, hogy a több címzettnek kiküldött titkos levelet megkapók pár kattintás után megtudták, kinek ment még ki ugyanaz az üzenet.

Nem működöm, nagy baj?

Hagyományosan a meg nem értett információk közé tartoznak az operációs rendszerek hibaképernyői. A legendás, minden számítógép-használó által ismert - a linuxosok és a macesek számára örök céltáblául szolgáló - kék halál például ijesztően sok információt tartalmaz kódok formájában. A hiba megkereséséhez szolgáló dokumentumokat egyszerűen be lehet szerezni az internetről. A hibaüzenet megértése nem csak a rendszer helyrehozását teszi könnyebbé, jelentős önbizalomfröccsöt is ad a felhasználónak.

Ott van minden adat, csak kicsit zavaros még

Bezzeg a Macintosh-tulajdonosoknak nem kell hosszú kódokból kitalálni, hogy mi lehet a számítógép baja. Az egyik hibaüzenet-képernyő öt nyelven kéri meg a felhasználót a gép újraindítására, a rossz bootot pedig az jelzi, hogy a töltőképernyő nem jut túl a szürke alma logón. Ez régen sem volt máshogy, akkor egy szomorú Mac-arc tudatta az aggódó tulajdonossal a rendszer problémáját.

Zen pillanat, összeomlik az Amiga

Már csak a független fejlesztésű Nintendo DS játékokban lehet találkozni minden idők legjobban hangzó hibaüzenetével. Az összeomló Amiga gépek nem stresszelték túlzottan tulajdonosukat, fagyáskor a hibakód mellé csak a következő két szót írták ki: Guru Meditation. Az eredetileg belső utalásnak számító fejlesztői poént annyira megszokták a felhasználók, hogy amikor más szövegre cserélte az Amiga, többen visszaírták a zen üzenetet az alapszoftverbe.

Hasonlóan híres, ám poénos helyett inkább ostobácska üzenete volt a PC-k DOS rendszerének arra a helyzetre, amikor valaki véletlenül kihúzta a billentyűzetet a gép hátuljából. Ilyenkor a DOS a következő tőmondatokkal figyelmeztetett: Missing keyboard. Press F10 to continue (Hiányzó billentyűzet - a folytatáshoz nyomja meg az F10 gombot!)

Eltűnnek, de megőrzik őket

A lassan feledésbe merülő tudásmorzsákra több projekt is vadászik. A neves sciencefiction-szerző és újságíró Bruce Sterling által indított Dead Media Project honlapja ugyan jelenleg nem működik, de az aktivisták által összegyűjtött eltűnt technológiák listája még számtalan helyen megtalálható az interneten. A mechanikus tévétől a hetvenes évek videotelefonjáig számtalan érdekességet tartalmazó felsorolás mellett érdemes belenézni Sterling indító írásába, illetve a Beyond the Beyond blogba, ahol gyakran hosszabb írásokban is ismertetésre kerülnek a jobb retrokütyük.

A régi technológiák iránt érdeklődők másik mentsvára a Robert Scoble blogger átal megihletett Obsolete Skills wiki, ahol olyan, mindnyájunk által ismert cselekvések leírása zajlik, mint a tárcsás telefonnal való tárcsázás vagy a videó órájának beállítása. Európaiként különösen érdekes részeket lehet találni a tűnt tudások oldalán olyan technológiákról - például az 8track magnóról -, amelyek sosem terjedtek el az óceán innenső oldalán.